Közös gondolkodás a jövőnkről – Vallásközi konferenciát rendeztek Tihanyban

Kétnapos konferenciát rendeztek az ember és környezete kulturális és morális egységéről a Tihanyi Bencés Apátságban június 14-én és 15-én. A „Közös gondolkodás a jövőnkről” című tanácskozáson részt vett Veres András győri megyéspüspök, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnöke is.
img.php

Korzenszky Richárd OSB, a Tihanyi Bencés Apátság perjele házigazdaként köszöntötte a megjelenteket. „Bár különböző vallási közösségekhez tartozunk, mindannyiunkban közös annak a hite, hogy az életnek nem urai, hanem felelős gondozói vagyunk” – fogalmazott, hozzátéve: azt is hisszük, hogy van felettünk, rajtunk kívül egy Teremtő Úr. A rendi elöljáró egyik ősének művére hivatkozva arról beszélt, hogy a Jordán folyóban úszó halak egy ponton visszafordulnak, mert azon túl – a Holt-tenger felé közeledve – egyre sósabb a víz, és ha tovább úsznak, elpusztulnak. Ennek a helynek a közelében keresztelkedett meg Jézus és hívott mindenkit arra, hogy változtassa meg az életét. „Itt az idő, hogy mi is megváltozzunk, hogy kijelentsük: »Eddig, és ne tovább«” – hangsúlyozta a perjel.


img.php
Veres András püspök, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnöke köszöntőjében elmondta, rendkívül nagy szükség van napjainkban az ilyen konferenciákra, ugyanakkor az is fontos, hogy a világ értesüljön róluk. El kell tudnunk juttatni másokhoz azt az üzenetet, melyet a vallások hirdetnek. A konferencia alcíméről – „az ember és környezete kulturális és morális egységéről” – szólva kifejtette a püspök, hogy a teremtésvédelem a kulturális és a morális terület harmóniáját jelenti. A japán püspöki kar egyik körleveléből idézett: „Minden teremtmény saját létezésének himnuszát énekli.” Nem kell ahhoz vallásosnak lennünk, hogy észrevegyük a természet gazdagságát – vessünk csak egy pillantást Tihanyra, a Balatonra –, ez pedig rádöbbenthet bennünket arra is, hogy valójában minden létező a teremtő Isten nagyságát énekli meg.
img.php
tihany

A teológiai felfogás szerint az ősbűn megbontotta az ember és környezete kulturális és morális egységét. Beszennyezte az ember–Isten, az ember–ember és az ember–természet kapcsolatot. Itt van szükség a megtisztulásra, a megtérésre – tette hozzá a főpásztor. Értékrendünk sok szempontból eltorzult, a mai ember elutasítja azokat az erkölcsi normákat, melyek a teremtett világ iránt is köteleznek bennünket. Sőt, elhárítja a felelősséget, mint azt a Bibliában is olvassuk: Ádám az asszonyra, az asszony a kígyóra hárította a felelősséget. Emberi és a teremtett világhoz fűződő kapcsolatainkat is az önzés jellemzi.
Ferenc pápa Laudato si’ kezdetű enciklikáját idézve Veres András rámutatott: „A teremtmények kölcsönös függése Isten szándéka szerint való”, vagyis egyetlen teremtmény sem áll meg önmagában. Meg kell találnunk azokat az egymás iránti szeretetre és a hitre épülő cselekvési formákat, melyekre alapozva megmenthetjük világunkat.
img.php
Soltész Miklós, az Emberi Erőforrások Minisztériuma egyházi, nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolatokért felelős államtitkára bevezető beszédében rámutatott: a hit képes arra, hogy a rosszat megállítsa és a folyamatokat a jó irányba mozdítsa. Hivatkozott Szent II. János Pál pápa Debrecenben elmondott szavaira: „Bár még akadnak olyanok, akik továbbra is harcolnak a vallásos hit ellen, azoknak az ideológiáknak az összeomlása, amelyekkel néhány európai kormány az evangéliumot próbálta helyettesíteni, légüres teret teremtett.” Nekünk az a feladatunk, hogy kiálljunk a hit mellett. A vallást elfogadva ugyanakkor el kell utasítani a vallásra hivatkozó radikalizmust.
img.php
Fekete Károly, a Tiszántúli Református Egyházkerület püspöke kifejtette, hogy a mai ember „találékony önpusztítással falja fel életterét”. Éppen ezért a „sekély etika” helyett – mely csak az emberre figyel – „mély etikára” van szükség, mely a környezet szempontjait is számításba veszi. A püspök szerint is szellemi és kulturális megtérésre van szükség. Úgy kell cselekednünk, mintha minden rajtunk múlna. Komolyan kell vennünk, hogy a világot Isten teremtette, mi csak „művelői” vagyunk. Újra vállalnunk kell az önkorlátozást, a luxus elutasítását. Azt is tudomásul kell vennünk, hogy a Szentlélek segítsége nélkül nem leszünk képesek változtatni.
img.php
Gáncs Péter, a Magyarországi Evangélikus Egyház elnök-püspöke a bibliai Bábel tornyának építéséről beszélt. A tégla feltalálása technológiai forradalmat hozott, ezzel párhuzamosan viszont az ember elbizakodottá vált, és elfordult Istentől. Isten ugyanakkor nem hagyta magára az embert. Pünkösdkor, a „kommunikációs forradalomban” a bábeli zavar helyreállítása is megtörtént. Isten arra hív bennünket, hogy találjuk meg a helyes utat, mert ha „lelkünk megmarad a jóban” (Zsolt 25,13), akkor utódaink öröklik ezt a földet.
img.php
Köves Slomó, az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség vezető rabbija azt hangsúlyozta, hogy ez a konferencia elsősorban nem a múltról, sokkal inkább a jövőről szól. Ha Európa zsidó-keresztény múltjáról beszélünk, akkor azt mondjuk, hogy a jövő ezen értékek nélkül nem képzelhető el. Azt is be kell látnunk, hogy ha valaki azt állítja, csak véletlen eredménye a világ létezése, annak az lesz a következménye, hogy végül semmiért nem vállalja a felelősséget. Az emberi méltóság is csak úgy képzelhető el, ha figyelembe vesszük, hogy az ember Isten képmására lett teremve. Az isteni képmásnak reménységgel és hittel kell tevékenykednie ebben a teremtett világban a jobb jövőért.
img.php
Réthelyi Miklós, az UNESCO Magyar Nemzeti Bizottságának elnöke köszöntőjében elmondta, hogy az idei tihanyi tanácskozás az eddigiek folytatása: e két nap során igyekeznek a korábbi témák emberi vonatkozásait is megmutatni.
img.php
Henri Boulad egyiptomi jezsuita szerzetes előadásában azt hangsúlyozta, hogy a jövő a mi kezünkben van. Gagarin annak idején nem találta meg Istent az űrben, de nem is találhatta, hiszen Ő nem a felhők felett, hanem bennünk van. Isten akarata ugyanakkor a beleegyezésünk nélkül sokszor nem tud érvényesülni. Mi vagyunk a felelősek azért, hogy mi lesz majd utánunk. Ha cselekszünk, a bennünk lévő Isten is tud általunk cselekedni. Hinnünk kell a saját erőnkben, abban, hogy hatással lehetünk Európára, meg tudjuk változtatni az események sorát. Ehhez viszont egyértelmű jövőképpel kell rendelkeznünk. Nagyban kell gondolkodnunk, de nem a saját nagyságunkat kell hangsúlyoznunk.
img.php
Arnold Toynbee brit történetfilozófus szerint a civilizációk nem a külső erők, hanem a belső gyengeségek miatt omlanak össze. Ha meggyengül egy civilizáció immunrendszere, akkor könnyen eltűnik. Európa pedig elvesztette az önmagában való hitét, nem bízik saját értékeiben – tette hozzá a jezsuita. Az is veszélyeket hordoz magában, hogy a szekularizmus kétdimenzióssá teszi az embert, leredukál bennünket testi mivoltunkra. De az ember végtelenül meghaladja az embert, ahogyan azt Blaise Pascal írta. Erkölcsi és spirituális megújulásra van szükség, mert csak így tud Európa immunrendszere megerősödni. A gazdasági és politikai módszerek valójában másodlagosak.
img.php
Henri Boulad szerint ma egyfajta vallásháború folyik. Annak a tanúi vagyunk, amit Samuel P. Huntington a civilizációk összecsapásának nevezett. Félő, hogy a demográfiai tényezők, az áttérések és a bevándorlás eredményeként az iszlám vallás háttérbe fogja szorítani a zsidó-keresztény hagyományokat. Ráadásul az iszlám a mai embert foglalkoztató kérdésekre világos és egyszerű válaszokat ad. A történelem során többször is kísérletet tettek arra, hogy modernizálják az iszlámot, békésebbé tegyék, a jezsuita szerzetes szerint azonban minden próbálkozás kudarcot vallott.
img.php
Marc Fromager, a Szükséget Szenvedő Egyház nemzetközi katolikus segélyszervezet francia igazgatója szerint szándékos stratégia áll a szíriai és az iraki válság mögött. Amit hivatalosan polgárháborúnak neveznek, valójában az energia és az olaj miatti harc, melynek következményeként 14 millió ember hagyta el otthonát. A kérdés az, hogy mikor érkezik el ez a front az Európai Unióba. Van, aki szerint az iszlám megjelenése pozitív sokként hatva felébresztheti Európát, rádöbbentheti, hogy fedezze fel ismét a gyökereit. Mások viszont abban látják a megoldást, ha megváltozik a iszlám vallás.

img.php
Andrea Arbel, a partnership unit at the Jewish Agency for Israel igazgatója elmondta, hogy az ember életében a vallás és a kulturális gyökerek fontosak, a Jewish Agency for Israel igyekszik ezt a két szférát összekapcsolni. Egy felmérés szerint ugyanis az Egyesült Államokban élő zsidóság közel negyede gyakorolja csak a hitét. A kutatások szerint a zsidó identitás fontos meghatározója – a holokauszt és például a humor mellett – Izrael állam léte is. Az általa vezetett szervezet arra törekszik, hogy a zsidó származású embereket eljuttassa Izraelbe. Így ugyanis a személyes találkozások, a közvetlen tapasztalatok révén megerősödhetnek identitásukban.

img.php
Az előadásokat kerekasztal-beszélgetés követte, melyet Tarcsay Péter, az Esztergom-Budapesti Főegyházmegye Hivatala tisztviselője moderált.
Fotó: Lambert Attila
Baranyai Béla/Magyar Kurír


Lezárult a tihanyi vallásközi konferencia

Kétnapos konferenciát rendeztek az ember és környezete kulturális és morális egységéről a Tihanyi Bencés Apátságban június 14-én és 15-én. A „Közös gondolkodás a jövőnkről” című tanácskozás második, záró napján mások mellett Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere tartott előadást.
img.php


Balog Zoltán előadásában hangsúlyozta, hogy a kereszténység védelme nem az állam, hanem a keresztény közösségek feladata.

Az állam feladata az, hogy megvédje a zsidó-keresztény gyökerekből fakadó életformát és a felhalmozott tudást felhasználja egyebek mellett az oktatás, az oktatáspolitika területén – hangsúlyozta.

A tárcavezető szerint a politikai közélet egyik gyengesége az, hogy rövid távú, mivel a politikusok négyéves ciklusokban gondolkodnak. Hozzátette: a távlati gondolkodás és cselekvés luxusához politikai stabilitásra van szükség. Amíg ezt nem engedhetjük meg magunknak, addig figyelemmel kell kísérni azokat, akik nincsenek kiszolgáltatva rövid ciklusoknak, ilyenek mások mellett a vallási vezetők és a tudományos gondolkodók. Ezt a célt szolgálja a negyedik alkalommal megrendezett vallásközi konferencia – hangsúlyozta.

img.php
Balog Zoltán beszélt arról is, hogy az identitás őrzése és erősítése alapvető emberi feladat, hiszen csak akkor maradhatunk fenn a világban, ha tudjuk, hogy kik vagyunk valójában. Az identitás mellett azonban nagyon fontos szerepe van a kommunikációnak, amely által elmélyíthetjük kapcsolatunkat másokkal – emelte ki, ugyanakkor hangsúlyozta, hogy identitás nélkül a kommunikáció csak üres fecsegés. Míg Kelet- és Közép-Európában az identitáskeresésen van a hangsúly napjainkban, addig Nyugat-Európában a kommunikáció kérdése áll a középpontban – mutatott rá.

A miniszter kifejtette: az alaptörvény magas mércét állít a kormány elé, hiszen egyebek mellett kimondja, hogy a huszadik század erkölcsi megrendüléséhez vezető évtizedek után lelki, szellemi megújulásra van szükség. Azon közösségek, amelyek ennek megvalósítására képesek, a kormány támogatását élvezik – fűzte hozzá.
Tartalmazza az alkotmány azt is – folytatta –, hogy mindenkinek joga van a testi, lelki egészséghez, a gondolati, lelkiismereti, vallási szabadsághoz. Ez különösen fontos kitétel ma, amikor megszűnt a valóságos véleménycsere – jelezte. Balog Zoltán kitért arra is, hogy a politika feladata ezen a téren az, hogy teret adjon azok számára, akiknek mondanivalójuk van, hiszen a valódi gondolatiságot tartalmazó diskurzusokra nagy szükség van.

img.php
Heisler András, a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségének elnöke előadásában rámutatott: az ember azért van a világon, hogy művelje és őrizze. Hozzátette: fontos, hogy a technika ne igázhassa le az embert. A technikai berendezések sokszor átveszik felettünk a hatalmat, az ember azonban így nem lehet szabad és nem vállalhat felelősséget a világáért – fűzte hozzá.
Heisler András szólt arról is, hogy az ember bár „társalkotó”, de nem képzelheti magát Istennek, mert annak „világégés” az eredménye.

Az egyházak feladata, hogy megmutassák azt, hogyan kell az embernek élnie a társadalom tagjaként. Három alapvető dolgot kell szem előtt tartani a bűn távoltartása érdekében: honnan jöttünk, hová megyünk, és végül ki előtt kell majd számot adnunk – sorolta.

Béres Tamás, az Evangélikus Hittudományi Egyetem Rendszeres Teológiai Tanszékének vezetője előadásában arról beszélt, hogy az emberi szabadságra leselkedő legnagyobb veszély maga az ember. A szabad akaratról szólva a tanszékvezető elmondta, kísérletek bizonyítják, hogy milyen egyszerűen manipulálható, eltéríthető az ember az eredeti szándékától.

A globális problémák, mint a szegénység, az éhezés, a tiszta víz hiánya csak globális összefogással kezelhetőek – mutatott rá, hozzátéve: a globális összefogás irányába tett lépésekről mindenki szabadon dönthet.

Ma már nem az a kérdés, mint néhány évtizeddel ezelőtt, mindenki előtt nyilvánvaló, hogy bajban van a világ. A kérdés az, hogy ennek ismeretében miért nem cselekszünk – hangsúlyozta.

img.php
Nobilis Márió, a Sapientia Szerzetesi Hittudományi Főiskola adjunktusa szerint nem az elhatárolódás irányába kell lépnünk, hanem a közös pontokat kell keresni. Lényeges, hogy látva a különbségeket, mégis a kapcsolatba lépés lehetőségét keressük és társadalom alapvető önszerveződő képességét támogassuk.

Hozzátette: az embernek magánál „nagyobb, szilárdabb dologhoz kell mérnie önmagát”, integrálva a globális és a lokális gondolkodást és hatékonyan használni a társadalmi és vallási közösségek birtokában lévő tudást.

A délután záruló kétnapos vallásközi konferencián szó lesz még egyebek mellett a kulturális ökológiáról, az európai civilizációs esélyekről. A kerekasztal-beszélgetés témája az egymást követő generációk etikai és kulturális kapcsolata.
img.php
Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere, Henri Boulad jezsuita szerzetes és Korzenszky Richárd bencés perjel megöntözi a 2016-ban a jövőbe vetett remény és a közös cselekvés szimbólumaként elültetett „konferencia fáját” a vallásközi konferencia második napján a Tihanyi Bencés Apátság közelében.
Forrás: MTI
Fotó: Balog Zoltán Facebook-oldala
Magyar Kurír