Szentgyónás

A keresztény ember, ha a keresztség után vétkezik, kiengesztelődhet Istennel és az egyházzal a kiengesztelődés vagy bűnbánat szentsége által. A bűnbánat a bűnök megvallása, az elégtétel kötelezettségével, a bánat felindításával. Mindez a gyónásban történik; Isten szolgájának valljuk meg bűnünket, aki a feloldozást adja az Atya, a Fiú és a Szentlélek nevében.

A bűnbánat szentsége a kiengesztelődés legmagasabb foka; általa vezeti az egyház tagjait a megtérésre; Isten szavának hirdetése, testvéri kibékülés, sértések elfelejtése, szeretet-cselekedetek az igazi bűnbánattartás… A szentségre főleg akkor van szükség, ha valaki a keresztség után súlyos bűnt követ el. Az egyházban a kiengesztelődéshez „ott van a víz és a könny“ – írja Szent Ambrus. A gyümölcstelen ág újra gyümölcsöt termő ággá válik. Aki bűnt követett el, már a bűnbánat szentsége előtt indítsa fel a tökéletes bánatot, mivel az magában foglalja a vágyat és az elhatározást a mielőbbi bűnvallomásra.

Viszont nem szükséges a gyónás a csupán bocsánatos bűnök esetén: elegendő hozzá az őszinte bánat, a szeretetgyakorlás, és az eucharisztia vétele. Ugyanakkor hasznos meggyónni a bocsánatos bűnöket is, hogy a lélek erősödjék. Nem szabad elfelejteni: az eucharisztia eltörli a bocsánatos bűnöket és megelőzi a súlyos bűnök elkövetését, amint a Tridenti Zsinat tanítja: „Üdvözítőnk meghagyta“, hogy (az eucharisztia) vételével „az ő emlékét tiszteljük“, hogy „megszabadítson a mindennapi bűnöktől, és előre megvédjen a halálos bűntől“ (Denzinger, 1638).

A Bécsi Magyar Egyházközség lehetőséget kínál magyar nyelvű szentgyónásra:
szeptembertől júniusig minden pénteken 18-20 óra között a Stephansdomban.

A gyónásra való felkészülésben segítséget nyújthat egy lelkitükör. Ezt e legtöbb imakönyvben megtalálhatja, vagy itt:
Lelkitükör
Elváltak lelkitükre