Szent Negyvennap és Húsvét 2023
szentmisék és szertartások:
Krisztus feltámadása plébánia templom
Am Tabor 7.
1020 Wien
Szent Negyvennap
Szentgyónás
Böjti imádságok
Zsoltárbeosztás 40 napra
Nagyhét
Húsvét
Jézus-ima
Nagyböjt 1. vasárnapján hamvazkodás 11:00 órakor
Keresztúti ájtatosság péntekenként 17 órakor
nagyböjtben minden pénteken
18:00-20:00 óráig a Stephansdomban
(Nagypénteken, a Stephansdom szertartásai miatt, nincs gyóntatás)
18:00-20:00 óráig a Stephansdomban
(Nagypénteken, a Stephansdom szertartásai miatt, nincs gyóntatás)
Szent Efrém imája
Életem Ura és Uralkodója, ne engedd hozzám a jóravaló restség, könnyelműség, megszólás szellemét!
Ajándékozd inkább szolgádnak a józanság, alázatosság, állhatatosság és szeretet lelkét!
Igen, Uram, Királyom! Add meg, hogy megismerjem bűneimet, és meg ne ítéljem felebarátomat, mert áldott vagy örökön örökké.
Ámen.
BŰNBÁNATI ÉNEKEK AZ UTRENYÉBEN
Dicsőség az Atyának és Fiúnak és Szentléleknek!
A bűnbánat ajtaját nyisd meg nékem életadó Urunk, * mert az én lelkem virraszt a te szent hajlékodban, * mert saját testem hajlékát megfertőztetve viselem, * de mint irgalmas, * a te jóságos kegyelmeddel * tisztíts meg engem!
Most és mindenkor és örökkön-örökké. Ámen.
Az üdvösség útjára taníts engem, Istenszülő, * mert gyalázatos vétkekkel szennyeztem be lelkemet * és tunyaságban töltöttem életemet * de imádságaid által tisztíts meg engem * minden tisztátalanságtól!
Könyörülj rajtam Isten a te nagy irgalmasságod szerint és könyörületességed sokasága szerint töröld el gonoszságomat!
Gonosz cselekedeteimnek sokaságára gondolván, * én megátalkodott bűnös,. * remegek az ítéletnek rettenetes napjától, * de egyszersmind bízva a te kimeríthetetlen kegyelmedben, * Dávid király szavaival kiáltok hozzád: * Könyörülj rajtam Isten * a te nagy irgalmasságod sokasága szerint!
BŰNBÁNATI ZSOLTÁROK:
6. zsoltár • A megtört szívű ember az Úr irgalmát kéri
(A karvezetőnek, húros hangszerre – Dávid zsoltára.)
Uram, haragodban ne feddj meg engem, * indulatodban meg ne fenyíts!
Könyörülj rajtam, Uram, mert gyenge vagyok, * gyógyíts meg, Uram, mert reszket minden tagom!
A lelkem mélyen megrendült, * meddig késel még, Uram?
Fordulj hozzám, Uram, mentsd meg életem, * szabadíts meg irgalmad miatt!
Mert nem gondol rád senki a holtak között, * a halál országában ki dicsőít téged?
Belefáradtam a sóhajtozásba, † egész éjjel könnyel áztatom ágyamat, * könnyeimmel öntözöm fekvőhelyem.
Elhomályosult szemem a bánattól, * ellenségeim miatt őszülök.
Távozzatok tőlem, mind, akik gonoszat műveltek, * mert meghallgatta az Úr hangos sírásom.
Meghallgatta az Úr kérő szavamat, * elfogadta az Úr imámat.
Szégyenüljön meg minden ellenségem és félelem szállja meg őket, * hátráljanak meg és tüstént borítsa szégyen őket!
31. zsoltár • Boldog, aki bűnbocsánatot nyert
Boldog, akinek megbocsátotta vétkét * és eltörölte bűnét az Isten.
Boldog ember, akinek gonoszságát fel nem rója, * és akinek lelkében nincsen álnokság.
Amíg erről hallgattam, elmerevedtek csontjaim, * sóhajtozásomnak nem volt vége.
Mert rám nehezedett kezed éjjel és nappal, * életerőm ellankadt, mint a föld a nyári hőségben.
Megvallottam akkor neked vétkemet, * nem rejtegettem tovább bűnömet.
Így szóltam: „Megvallom gonoszságomat az Úrnak!” * És te megbocsátottad, amit ellened vétettem.
Ezért hozzád fohászkodik minden igaz * a csapások idején.
Hiába tör rá a vizek árja, * hullámai őt el nem érik.
Te vagy oltalmam, megóvsz minden bajtól, * a szabadulás örömével veszel körül engem.
Bölcsességet adok neked, † és megtanítalak az útra, amelyen járnod kell, * szemem rajtad nyugszik.
Ne legyetek olyanok, mint a ló vagy az öszvér, * mert azokban nincsen értelem,
kantárral és gyeplővel kell megfékezni őket, * különben nem követik szavadat.
Sok szenvedés éri a bűnöst, † de aki az Úrban bízik, * azt ő irgalommal veszi körül.
Vigadjatok és ujjongjatok az Úrban, igazak, * és örvendjen minden tiszta szívű!
37. zsoltár • Súlyos beteg imádsága
Uram, indulatodban ne feddj meg, * haragodban ne büntess engem;
mert nyilaid belém hatoltak, * és rám nehezedett súlyos kezed.
Nincs ép hely testemen, mert haragszol énrám, * nincs egy ép csontom, mert sok a vétkem.
Gonoszságaim összecsaptak fejem fölött, * rám nehezednek, mint súlyos teher.
Elmérgedtek és gyulladásban vannak sebeim, * mivel oktalan vagyok.
Elcsüggedtem és földre görnyedtem, * szomorúan járok naphosszat.
Égő fájdalom kínozza derekam, * nincs ép hely testemen.
Elgyöngültem és megtört vagyok, * szívem gyötrelmében kiált szavam.
Előtted van minden kívánságom, Uram, * sóhajom nincs rejtve előtted.
Szívem hevesen dobog, erőm elhagyott, * elhomályosult szemem világa.
Barátaim és szeretteim magamra hagynak bajomban, * rokonaim kerülnek engem.
Tőrt vetettek, akik életemre törnek, † pusztulással fenyegetnek, akik vesztemet akarják, * és csalárd terveket szőnek egész nap.
De én meg sem hallom, mintha süket volnék, * mint a néma, számat föl nem nyitom.
Olyan lettem, mint aki nem hall, * akinek szájában nincs ellenvetés.
Mert benned remélek, Uram, * te meghallgatsz engem, Uram, Istenem.
Így szóltam: „Ne nevessenek rajtam, * ne ujjongjanak, ha megbotlik lábam.”
Bizony az elbukáshoz már közel vagyok, * szemem előtt van mindig a fájdalom.
Én pedig megvallom, hogy bűnös vagyok, * és vétkeim miatt meg nem nyughatom.
De ellenségeim virulnak és erősebbek nálam, * sokan vannak, akik ok nélkül gyűlölnek.
Rágalmaznak engem és a jóért rosszal fizetnek, * mivel mindenkor a jóra törekszem.
Ne hagyj magamra, Uram, † Istenem, ne távozz el tőlem! * Uram, szabadítóm, siess, oltalmazz engem!
50. zsoltár • Bűnbánat
(A karvezetőnek – Dávid zsoltára, amikor Nátán próféta fölkereste, mivel együtt volt Batsebával.)
Könyörülj rajtam irgalmadban, Istenem, * töröld le gonoszságomat nagy jóságod szerint!
Teljességgel moss meg bűnömtől engem, * vétkeimtől tisztíts meg engem!
Mert elismerem vétkemet, * előttem van bűnöm szüntelen.
Egyedül ellened vétkeztem, * színed előtt gonoszat tettem.
Ám te végzésedben igaz vagy, * és igazságos, amikor ítélsz.
Íme vétekben jöttem a világra, * anyám bűnben fogant engem.
Ám te az igaz szívet szereted, * bölcsességedet föltárod nékem.
Hints meg izsóppal és tiszta leszek, * moss meg és a hónál fehérebb leszek!
Add hallanom a vígság és öröm szavát, * hadd ujjongjanak megtört csontjaim!
Fordítsd el bűneimtől arcodat, * töröld el minden vétkemet!
Tiszta szívet teremts bennem, Istenem, * újítsd meg bensőmben az erős lelket!
Ne taszíts el színed elől, * ne vond meg tőlem szent Lelkedet!
Add vissza üdvösséged örömét, * tégy erőssé engem készséges lélekkel!
Megtanítom a bűnösöket minden utadra, * az istentelenek hozzád térnek.
Szabadíts meg a vérontás bűnétől, Isten, megmentő Istenem, * és igazságodat ujjongva hirdeti nyelvem!
Nyisd meg ajkamat, Uram, * és szám hirdeti dicséreted!
Mert véres áldozatban nem leled kedved, * égő áldozatban sem telnék örömed.
Az Istennek tetsző áldozat a töredelmes lélek, * nem veted meg, Istenem, az alázatos és megtört szívet.
Tégy jót, Uram, jóságodban Sionnal, * építsd fel Jeruzsálem falait!
Akkor majd kedves lesz előtted az igaz áldozat, † az égő és a teljes áldozat, * akkor majd állatokat hoznak oltárodra.
101. zsoltár • A száműzött imája
(Egy szenvedő imája, aki nyomorúságában elpanaszolja baját az Úrnak.)
Uram, hallgasd meg imámat, * kiáltásom jusson eléd!
Ne rejtsd el előlem arcodat, * szorongatásom napján fordítsd felém füledet!
Amikor csak hozzád kiáltok, * siess, hallgass meg engem!
Mint a füst, elmúlnak napjaim, * csontjaim, mint a parázs, izzanak.
Mint a lekaszált és elszáradt fű, olyan a szívem, * elfelejtem megenni kenyerem.
Egyre csak jajgatva kiáltok, * húsom csontomra tapadt.
Olyan lettem, mint pelikán a pusztában, * mint bagoly a romok között.
Elkerül az álom és sírok, * mint magányos veréb a háztetőn.
Ellenségeim egész nap gyaláznak, * összeesküsznek ellenem, akik miattam haragra lobbantak.
Hamut eszem kenyér helyett, * és italomat könnyel vegyítem
neheztelésed és haragod miatt, * mert magasba emeltél, hogy földre sújts engem.
Napjaim olyanok, mint a megnyúlt árnyék, * elszáradok, miként a széna.
Ám te, Uram, örökre megmaradsz, * nemzedékről nemzedékre fennmarad neved.
Fölkelsz és megkönyörülsz Sionon, † mert itt az ideje, hogy megkegyelmezz néki, * valóban itt az óra.
Még köveiben is gyönyörködnek szolgáid, * és sírnak romjai fölött.
A nemzedékek félik majd nevedet, Uram, * és dicsőségedet vallja a föld minden királya;
Mert az Úr felépíti újra Siont, * és megjelenik dicső fényében.
Meghallgatja a szegények imáját, * könyörgésüket meg nem veti.
Születendő gyermekeiknek írják föl mindezt, * hogy dicsérje az Urat a jövő nemzedék.
Mert letekintett az Úr fönséges házából, * a mennyből a földre nézett,
hogy meghallja a foglyok sóhaját, * és megszabadítsa a halálra szántakat,
hogy Sion hegyén az Úr nevét hirdessék, * és Jeruzsálemben dicső erejét,
Ha majd egybegyűlnek ott népek és országok, * hogy az Urat szolgálják.
Útközben megtörte erőmet, * megrövidítette életem napjait.
Akkor így szóltam: † Ne ragadj el életem derekán, * hisz nemzedékről nemzedékre tartanak éveid, Istenem!
Kezdetben te vetettél a földnek szilárd alapot, * az égbolt is a te kezed műve.
Ezek elmúlnak, de te megmaradsz, † elavulnak, mint az ócska ruha, * mint az öltözéket, váltod őket.
Megváltoznak, de te ugyanaz maradsz, * s éveid nem érnek véget.
Szolgáid fiai nálad laknak, * utódaik megmaradnak színed előtt.
129. zsoltár • Kiáltás a mélységből
(Zarándokének.)
A mélységből kiáltok, Uram, hozzád, * hallgasd meg szavamat, Uram!
Legyen füled figyelmezéssel, * amikor hozzád könyörög szavam!
Ha felrovod a vétkeket, Uram, * ki áll meg akkor előtted, Uram?
Ám nálad bocsánatot nyer a vétek, * hogy félelemmel szolgáljunk téged.
Remélek az Úrban, benne remél a lelkem, * bizalommal várom igéjét.
Lelkem eseng az Úr után, * jobban, mint éji őr a virradat után.
Jobban, mint éji őr a virradat után, * esengjen Izrael az Úr után,
mert az Úrnál az irgalom, * s bőséges a megváltás nála.
Ő váltja meg Izraelt * minden bűnétől.
142. zsoltár • Imádság megpróbáltatás idején
(Dávid zsoltára.)
Hallgasd meg imádságomat, Uram,
könyörgésem szavára figyelj, * hallgass meg, mert hű és igaz vagy!
Ne szállj perbe szolgáddal, * hiszen egy élő sem igaz előtted.
Mert ellenség üldöz engem, földre tiporja életem, * sötétségbe taszít, mint régen meghaltat.
Elcsüggedt bennem a lélek, * szívem megdermedt bensőmben.
Visszaemlékezem a régi napokra, † végiggondolom minden tettedet, * átgondolom, amit kezed művelt.
Kitárom feléd kezemet, * mint aszú föld, szomjazik utánad lelkem.
Siess, Uram, hallgass meg, * mert elfárad bennem a lélek!
Ne rejtsd el arcodat előlem, * mert olyan leszek, mint a sírba szállók!
Hadd érezzem irgalmad minden reggel, * hiszen tebenned bízom!
Mutasd meg, melyik úton járjak, * lelkemet hozzád emelem!
Ellenségeimtől ments meg, Uram, * oltalmat nálad keresek.
Taníts meg, miként teljesítsem akaratod, † hiszen te vagy Istenem. * Jó lelked vezéreljen az egyenes úton!
Tarts életben nevedért, Uram, * vezess ki engem a gyötrelemből igaz voltodban!
Irgalmadban semmisítsd meg ellenségemet,
tedd ártalmatlanná, akik szorongatják a lelkem,
mert, nézd, én a szolgád vagyok.
Életem Ura és Uralkodója, ne engedd hozzám a jóravaló restség, könnyelműség, megszólás szellemét!
Ajándékozd inkább szolgádnak a józanság, alázatosság, állhatatosság és szeretet lelkét!
Igen, Uram, Királyom! Add meg, hogy megismerjem bűneimet, és meg ne ítéljem felebarátomat, mert áldott vagy örökön örökké.
Ámen.
BŰNBÁNATI ÉNEKEK AZ UTRENYÉBEN
Dicsőség az Atyának és Fiúnak és Szentléleknek!
A bűnbánat ajtaját nyisd meg nékem életadó Urunk, * mert az én lelkem virraszt a te szent hajlékodban, * mert saját testem hajlékát megfertőztetve viselem, * de mint irgalmas, * a te jóságos kegyelmeddel * tisztíts meg engem!
Most és mindenkor és örökkön-örökké. Ámen.
Az üdvösség útjára taníts engem, Istenszülő, * mert gyalázatos vétkekkel szennyeztem be lelkemet * és tunyaságban töltöttem életemet * de imádságaid által tisztíts meg engem * minden tisztátalanságtól!
Könyörülj rajtam Isten a te nagy irgalmasságod szerint és könyörületességed sokasága szerint töröld el gonoszságomat!
Gonosz cselekedeteimnek sokaságára gondolván, * én megátalkodott bűnös,. * remegek az ítéletnek rettenetes napjától, * de egyszersmind bízva a te kimeríthetetlen kegyelmedben, * Dávid király szavaival kiáltok hozzád: * Könyörülj rajtam Isten * a te nagy irgalmasságod sokasága szerint!
BŰNBÁNATI ZSOLTÁROK:
6. zsoltár • A megtört szívű ember az Úr irgalmát kéri
(A karvezetőnek, húros hangszerre – Dávid zsoltára.)
Uram, haragodban ne feddj meg engem, * indulatodban meg ne fenyíts!
Könyörülj rajtam, Uram, mert gyenge vagyok, * gyógyíts meg, Uram, mert reszket minden tagom!
A lelkem mélyen megrendült, * meddig késel még, Uram?
Fordulj hozzám, Uram, mentsd meg életem, * szabadíts meg irgalmad miatt!
Mert nem gondol rád senki a holtak között, * a halál országában ki dicsőít téged?
Belefáradtam a sóhajtozásba, † egész éjjel könnyel áztatom ágyamat, * könnyeimmel öntözöm fekvőhelyem.
Elhomályosult szemem a bánattól, * ellenségeim miatt őszülök.
Távozzatok tőlem, mind, akik gonoszat műveltek, * mert meghallgatta az Úr hangos sírásom.
Meghallgatta az Úr kérő szavamat, * elfogadta az Úr imámat.
Szégyenüljön meg minden ellenségem és félelem szállja meg őket, * hátráljanak meg és tüstént borítsa szégyen őket!
31. zsoltár • Boldog, aki bűnbocsánatot nyert
Boldog, akinek megbocsátotta vétkét * és eltörölte bűnét az Isten.
Boldog ember, akinek gonoszságát fel nem rója, * és akinek lelkében nincsen álnokság.
Amíg erről hallgattam, elmerevedtek csontjaim, * sóhajtozásomnak nem volt vége.
Mert rám nehezedett kezed éjjel és nappal, * életerőm ellankadt, mint a föld a nyári hőségben.
Megvallottam akkor neked vétkemet, * nem rejtegettem tovább bűnömet.
Így szóltam: „Megvallom gonoszságomat az Úrnak!” * És te megbocsátottad, amit ellened vétettem.
Ezért hozzád fohászkodik minden igaz * a csapások idején.
Hiába tör rá a vizek árja, * hullámai őt el nem érik.
Te vagy oltalmam, megóvsz minden bajtól, * a szabadulás örömével veszel körül engem.
Bölcsességet adok neked, † és megtanítalak az útra, amelyen járnod kell, * szemem rajtad nyugszik.
Ne legyetek olyanok, mint a ló vagy az öszvér, * mert azokban nincsen értelem,
kantárral és gyeplővel kell megfékezni őket, * különben nem követik szavadat.
Sok szenvedés éri a bűnöst, † de aki az Úrban bízik, * azt ő irgalommal veszi körül.
Vigadjatok és ujjongjatok az Úrban, igazak, * és örvendjen minden tiszta szívű!
37. zsoltár • Súlyos beteg imádsága
Uram, indulatodban ne feddj meg, * haragodban ne büntess engem;
mert nyilaid belém hatoltak, * és rám nehezedett súlyos kezed.
Nincs ép hely testemen, mert haragszol énrám, * nincs egy ép csontom, mert sok a vétkem.
Gonoszságaim összecsaptak fejem fölött, * rám nehezednek, mint súlyos teher.
Elmérgedtek és gyulladásban vannak sebeim, * mivel oktalan vagyok.
Elcsüggedtem és földre görnyedtem, * szomorúan járok naphosszat.
Égő fájdalom kínozza derekam, * nincs ép hely testemen.
Elgyöngültem és megtört vagyok, * szívem gyötrelmében kiált szavam.
Előtted van minden kívánságom, Uram, * sóhajom nincs rejtve előtted.
Szívem hevesen dobog, erőm elhagyott, * elhomályosult szemem világa.
Barátaim és szeretteim magamra hagynak bajomban, * rokonaim kerülnek engem.
Tőrt vetettek, akik életemre törnek, † pusztulással fenyegetnek, akik vesztemet akarják, * és csalárd terveket szőnek egész nap.
De én meg sem hallom, mintha süket volnék, * mint a néma, számat föl nem nyitom.
Olyan lettem, mint aki nem hall, * akinek szájában nincs ellenvetés.
Mert benned remélek, Uram, * te meghallgatsz engem, Uram, Istenem.
Így szóltam: „Ne nevessenek rajtam, * ne ujjongjanak, ha megbotlik lábam.”
Bizony az elbukáshoz már közel vagyok, * szemem előtt van mindig a fájdalom.
Én pedig megvallom, hogy bűnös vagyok, * és vétkeim miatt meg nem nyughatom.
De ellenségeim virulnak és erősebbek nálam, * sokan vannak, akik ok nélkül gyűlölnek.
Rágalmaznak engem és a jóért rosszal fizetnek, * mivel mindenkor a jóra törekszem.
Ne hagyj magamra, Uram, † Istenem, ne távozz el tőlem! * Uram, szabadítóm, siess, oltalmazz engem!
50. zsoltár • Bűnbánat
(A karvezetőnek – Dávid zsoltára, amikor Nátán próféta fölkereste, mivel együtt volt Batsebával.)
Könyörülj rajtam irgalmadban, Istenem, * töröld le gonoszságomat nagy jóságod szerint!
Teljességgel moss meg bűnömtől engem, * vétkeimtől tisztíts meg engem!
Mert elismerem vétkemet, * előttem van bűnöm szüntelen.
Egyedül ellened vétkeztem, * színed előtt gonoszat tettem.
Ám te végzésedben igaz vagy, * és igazságos, amikor ítélsz.
Íme vétekben jöttem a világra, * anyám bűnben fogant engem.
Ám te az igaz szívet szereted, * bölcsességedet föltárod nékem.
Hints meg izsóppal és tiszta leszek, * moss meg és a hónál fehérebb leszek!
Add hallanom a vígság és öröm szavát, * hadd ujjongjanak megtört csontjaim!
Fordítsd el bűneimtől arcodat, * töröld el minden vétkemet!
Tiszta szívet teremts bennem, Istenem, * újítsd meg bensőmben az erős lelket!
Ne taszíts el színed elől, * ne vond meg tőlem szent Lelkedet!
Add vissza üdvösséged örömét, * tégy erőssé engem készséges lélekkel!
Megtanítom a bűnösöket minden utadra, * az istentelenek hozzád térnek.
Szabadíts meg a vérontás bűnétől, Isten, megmentő Istenem, * és igazságodat ujjongva hirdeti nyelvem!
Nyisd meg ajkamat, Uram, * és szám hirdeti dicséreted!
Mert véres áldozatban nem leled kedved, * égő áldozatban sem telnék örömed.
Az Istennek tetsző áldozat a töredelmes lélek, * nem veted meg, Istenem, az alázatos és megtört szívet.
Tégy jót, Uram, jóságodban Sionnal, * építsd fel Jeruzsálem falait!
Akkor majd kedves lesz előtted az igaz áldozat, † az égő és a teljes áldozat, * akkor majd állatokat hoznak oltárodra.
101. zsoltár • A száműzött imája
(Egy szenvedő imája, aki nyomorúságában elpanaszolja baját az Úrnak.)
Uram, hallgasd meg imámat, * kiáltásom jusson eléd!
Ne rejtsd el előlem arcodat, * szorongatásom napján fordítsd felém füledet!
Amikor csak hozzád kiáltok, * siess, hallgass meg engem!
Mint a füst, elmúlnak napjaim, * csontjaim, mint a parázs, izzanak.
Mint a lekaszált és elszáradt fű, olyan a szívem, * elfelejtem megenni kenyerem.
Egyre csak jajgatva kiáltok, * húsom csontomra tapadt.
Olyan lettem, mint pelikán a pusztában, * mint bagoly a romok között.
Elkerül az álom és sírok, * mint magányos veréb a háztetőn.
Ellenségeim egész nap gyaláznak, * összeesküsznek ellenem, akik miattam haragra lobbantak.
Hamut eszem kenyér helyett, * és italomat könnyel vegyítem
neheztelésed és haragod miatt, * mert magasba emeltél, hogy földre sújts engem.
Napjaim olyanok, mint a megnyúlt árnyék, * elszáradok, miként a széna.
Ám te, Uram, örökre megmaradsz, * nemzedékről nemzedékre fennmarad neved.
Fölkelsz és megkönyörülsz Sionon, † mert itt az ideje, hogy megkegyelmezz néki, * valóban itt az óra.
Még köveiben is gyönyörködnek szolgáid, * és sírnak romjai fölött.
A nemzedékek félik majd nevedet, Uram, * és dicsőségedet vallja a föld minden királya;
Mert az Úr felépíti újra Siont, * és megjelenik dicső fényében.
Meghallgatja a szegények imáját, * könyörgésüket meg nem veti.
Születendő gyermekeiknek írják föl mindezt, * hogy dicsérje az Urat a jövő nemzedék.
Mert letekintett az Úr fönséges házából, * a mennyből a földre nézett,
hogy meghallja a foglyok sóhaját, * és megszabadítsa a halálra szántakat,
hogy Sion hegyén az Úr nevét hirdessék, * és Jeruzsálemben dicső erejét,
Ha majd egybegyűlnek ott népek és országok, * hogy az Urat szolgálják.
Útközben megtörte erőmet, * megrövidítette életem napjait.
Akkor így szóltam: † Ne ragadj el életem derekán, * hisz nemzedékről nemzedékre tartanak éveid, Istenem!
Kezdetben te vetettél a földnek szilárd alapot, * az égbolt is a te kezed műve.
Ezek elmúlnak, de te megmaradsz, † elavulnak, mint az ócska ruha, * mint az öltözéket, váltod őket.
Megváltoznak, de te ugyanaz maradsz, * s éveid nem érnek véget.
Szolgáid fiai nálad laknak, * utódaik megmaradnak színed előtt.
129. zsoltár • Kiáltás a mélységből
(Zarándokének.)
A mélységből kiáltok, Uram, hozzád, * hallgasd meg szavamat, Uram!
Legyen füled figyelmezéssel, * amikor hozzád könyörög szavam!
Ha felrovod a vétkeket, Uram, * ki áll meg akkor előtted, Uram?
Ám nálad bocsánatot nyer a vétek, * hogy félelemmel szolgáljunk téged.
Remélek az Úrban, benne remél a lelkem, * bizalommal várom igéjét.
Lelkem eseng az Úr után, * jobban, mint éji őr a virradat után.
Jobban, mint éji őr a virradat után, * esengjen Izrael az Úr után,
mert az Úrnál az irgalom, * s bőséges a megváltás nála.
Ő váltja meg Izraelt * minden bűnétől.
142. zsoltár • Imádság megpróbáltatás idején
(Dávid zsoltára.)
Hallgasd meg imádságomat, Uram,
könyörgésem szavára figyelj, * hallgass meg, mert hű és igaz vagy!
Ne szállj perbe szolgáddal, * hiszen egy élő sem igaz előtted.
Mert ellenség üldöz engem, földre tiporja életem, * sötétségbe taszít, mint régen meghaltat.
Elcsüggedt bennem a lélek, * szívem megdermedt bensőmben.
Visszaemlékezem a régi napokra, † végiggondolom minden tettedet, * átgondolom, amit kezed művelt.
Kitárom feléd kezemet, * mint aszú föld, szomjazik utánad lelkem.
Siess, Uram, hallgass meg, * mert elfárad bennem a lélek!
Ne rejtsd el arcodat előlem, * mert olyan leszek, mint a sírba szállók!
Hadd érezzem irgalmad minden reggel, * hiszen tebenned bízom!
Mutasd meg, melyik úton járjak, * lelkemet hozzád emelem!
Ellenségeimtől ments meg, Uram, * oltalmat nálad keresek.
Taníts meg, miként teljesítsem akaratod, † hiszen te vagy Istenem. * Jó lelked vezéreljen az egyenes úton!
Tarts életben nevedért, Uram, * vezess ki engem a gyötrelemből igaz voltodban!
Irgalmadban semmisítsd meg ellenségemet,
tedd ártalmatlanná, akik szorongatják a lelkem,
mert, nézd, én a szolgád vagyok.
1. 1. hétfő 1-6. zsoltár
2. 1. kedd 7-9. zsoltár
3. 1. szerda 10-15. zsoltár
4. 1. csütörtök 16-17. zsoltár
5. 1. péntek 18-20. zsoltár
6. 1. szombat 21-23. zsoltár
7. 1. vasárnap 24-28. zsoltár
8. 2. hétfő 29-31. zsoltár
9. 2. kedd 32-34. zsoltár
10. 2. szerda 35-36. zsoltár
11. 2. csütörtök 37-40. zsoltár
12. 2. péntek 41-44. zsoltár
13. 2. szombat 45-48. zsoltár
14. 2. vasárnap 49-54. zsoltár
15. 3. hétfő 55-59. zsoltár
16. 3. kedd 60-64. zsoltár
17. 3. szerda 65-67. zsoltár
18. 3. csütörtök 68-69.
19. 3. péntek zsoltár 70-72.
20. 3. szombat zsoltár 73-76. zsoltár
21. 3. vasárnap 77. zsoltár
22. 4. hétfő 78-82. zsoltár
23. 4. kedd 83-87. zsoltár
24. 4. szerda 88-89. zsoltár
25. 4. csütörtök 90-93. zsoltár
26. 4. péntek 94-97. zsoltár
27. 4. szombat 98-101. zsoltár
28. 4. vasárnap 102-103. zsoltár
29. 5. hétfő 104-105. zsoltár
30. 5. kedd 106-107. zsoltár
31. 5. szerda 108-110. zsoltár
32. 5. csütörtök 111-113. zsoltár
33. 5. péntek 114-117. zsoltár
34. 5. szombat 118. zsoltár
35. 5. vasárnap 119-126. zsoltár
36. 6. hétfő 127-134. zsoltár
37. 6. kedd 135-136. zsoltár
38. 6. szerda 137-140. zsoltár
39. 6. csütörtök 141-144. zsoltár
40. 6. péntek 145-150. zsoltár
Virágvasárnap
11:00
Ünnepi szentmise barkaszenteléssel (kérjük, hozzon mindenki magával barka ágakat)
Nagycsütörtök, Nagypéntek, Nagyszombat
Kérünk mindenkit, ünnepelje a szentmisét az utolsó vacsora emlékezetére, a Nagypénteki szertartást és a Húsvéti vigíliát a helyi osztrák plébániájával.
Húsvétvasárnap, Urunk feltámadása
11:00
Ünnepi szentmise, ételáldással
Húsvéthétfő
11:00
Ünnepi szentmise
A Jézus-ima a nyugaton ismert rózsafüzérhez hasonló, a keleti keresztény hagyományban elterjedt szóbeli ima, amely már a VII. században ismert volt. Szövege az evangéliumi farizeus és vámos példabeszédéből (Isten, irgalmazz nekem bűnösnek!), illetve a vak Bartimeus felkiáltásából (Jézus, Dávid Fia, könyörülj rajtam!) kiindulva alakult ki. "Végleges" formájában magába foglalja az egyház tanítását Jézus személyéről, illetve az Isten és ember közötti viszonyról.
Legteljesebb formája magyarul így hangzik:
"Uram, Jézus Krisztus, Élő Isten Fia, könyörülj rajtam bűnösön!"
Az ima szövege természetesen változhat, egyes részei elmaradhatnak:
Uram, Jézus Krisztus, Isten Fia, könyörülj rajtam, bűnösön!
Uram, Jézus Krisztus, könyörülj rajtam, bűnösön!
Uram, Jézus Krisztus, könyörülj rajtam vagy rajtunk! stb.
Legősibb formája a keleti és nyugati liturgiában egyaránt általános Kyrie eleyson! (Uram irgalmazz!), legrövidebb alakja pedig egyszerűen a Szent Név: JÉZUS! vagy Jézus Krisztus!
Az ima bármely formájának lényeges - központi - eleme Jézus Szent Neve , amelynek hatalma van.
Az ima recitálásához segítségül szolgál egy imafüzér (oroszul chotki, görögül komboskhini), amelyet általában - ellentétben a rózsafüzérrel - fonalból csomóznak. A csomók száma változó, lehet 33 (Jézus földi éveinek száma) illetve létezik 50 és 100 szemes is. A csomók általában nincsenek bizonyos szakaszonként egymástól elválasztva, bár a 100 csomós esetében előfordul, hogy minden 25-ik után egy nagyobb - esetleg fából vagy más anyagból készült - csomó van. A végén szintén fonalból csomózott kereszt található, amely esetenként nagyobb bojtban végződik. Egyesek szerint a bojt arra szolgál, hogy az imádkozó a bűnbánat könnyeit vagy verítékét (a keleti szerzetesek ezt a magánimát mély meghajlásokkal illetve leborulásokkal kísérik) letörölje. A színe általában fekete (az alázat és bűnbánat színe).
A keleti szerzetesek maguk csomózzák ezeket az imafüzéreket, miközben imádkozzák a Jézus-imát. Az imafüzéreket nem áldják meg (mint nyugaton a rózsafüzért), mivel úgy tartják, hogy azt az imádkozó maga szenteli meg a használat során.
A Jézus-ima nagy szentjei valójában szüntelenül ismételték ezt az imát, kezdetben hangosan, majd csak gondolatban, ezért a füzér csak a kezdők esetében szolgálja a számolást, akik számára az még nem vált készséggé. Ebben az esetben nem tartom a legjobb szónak az automatikus kifejezést, bár "A Zarándok" című elbeszélés szerint az ima egy idő után önműködővé válik, és még álmában is elkíséri az embert. Természetesen nem válik teljesen függetlenné az akarattól és többé kevésbé tudatos marad akkor is mikor gyakorlója más - akár fizikai, akár szellemi - tevékenységet folytat. Ebben nyilvánul meg ennek az imaformának az igazi célja: Isten jelenlétének állandó tudatosítása az ember által, a folyamatos Isten jelenlétében élés - nyugati fogalmak szerint az összeszedettség állapota. Míg a rózsafüzér Jézus és Mária életének eseményei fölötti szemlélődés, ezért bizonyos fokú nyugalmat igényel, ez az ima "pusztán" Isten jelenlétének, mindenütt jelenvalóságának állandó tudatosítása, a szemlélődés mint életforma kialakítása, ami nem ment fel az alól a kötelezettség alól, hogy naponta - hasonlóan a rózsafüzér imádkozásához - csak az ima (akár hang nélküli) recitálásával töltsünk el Isten jelenlétében egy bizonyos időt, amelyet kizárólag erre szánunk.
Érdekes - egyben saját tapasztalatom is - Anthony de Mello jezsuita szerzetes meglátása az imafüzér (mint tárgy) használatával, amikor a Jézus-ima, illetve a rózsafüzér kapcsán a "Kapcsolat" című könyvében megjegyzi, hogy az imafüzér puszta kézbevétele, tapintása is imádságra hangolja az embert. Az előrehaladottak számára valószínűleg sokkal inkább ez a szerepe, mint az elmondott imák számolása.
A Zarándok elbeszélései
Legteljesebb formája magyarul így hangzik:
"Uram, Jézus Krisztus, Élő Isten Fia, könyörülj rajtam bűnösön!"
Az ima szövege természetesen változhat, egyes részei elmaradhatnak:
Uram, Jézus Krisztus, Isten Fia, könyörülj rajtam, bűnösön!
Uram, Jézus Krisztus, könyörülj rajtam, bűnösön!
Uram, Jézus Krisztus, könyörülj rajtam vagy rajtunk! stb.
Legősibb formája a keleti és nyugati liturgiában egyaránt általános Kyrie eleyson! (Uram irgalmazz!), legrövidebb alakja pedig egyszerűen a Szent Név: JÉZUS! vagy Jézus Krisztus!
Az ima bármely formájának lényeges - központi - eleme Jézus Szent Neve , amelynek hatalma van.
Az ima recitálásához segítségül szolgál egy imafüzér (oroszul chotki, görögül komboskhini), amelyet általában - ellentétben a rózsafüzérrel - fonalból csomóznak. A csomók száma változó, lehet 33 (Jézus földi éveinek száma) illetve létezik 50 és 100 szemes is. A csomók általában nincsenek bizonyos szakaszonként egymástól elválasztva, bár a 100 csomós esetében előfordul, hogy minden 25-ik után egy nagyobb - esetleg fából vagy más anyagból készült - csomó van. A végén szintén fonalból csomózott kereszt található, amely esetenként nagyobb bojtban végződik. Egyesek szerint a bojt arra szolgál, hogy az imádkozó a bűnbánat könnyeit vagy verítékét (a keleti szerzetesek ezt a magánimát mély meghajlásokkal illetve leborulásokkal kísérik) letörölje. A színe általában fekete (az alázat és bűnbánat színe).
A keleti szerzetesek maguk csomózzák ezeket az imafüzéreket, miközben imádkozzák a Jézus-imát. Az imafüzéreket nem áldják meg (mint nyugaton a rózsafüzért), mivel úgy tartják, hogy azt az imádkozó maga szenteli meg a használat során.
A Jézus-ima nagy szentjei valójában szüntelenül ismételték ezt az imát, kezdetben hangosan, majd csak gondolatban, ezért a füzér csak a kezdők esetében szolgálja a számolást, akik számára az még nem vált készséggé. Ebben az esetben nem tartom a legjobb szónak az automatikus kifejezést, bár "A Zarándok" című elbeszélés szerint az ima egy idő után önműködővé válik, és még álmában is elkíséri az embert. Természetesen nem válik teljesen függetlenné az akarattól és többé kevésbé tudatos marad akkor is mikor gyakorlója más - akár fizikai, akár szellemi - tevékenységet folytat. Ebben nyilvánul meg ennek az imaformának az igazi célja: Isten jelenlétének állandó tudatosítása az ember által, a folyamatos Isten jelenlétében élés - nyugati fogalmak szerint az összeszedettség állapota. Míg a rózsafüzér Jézus és Mária életének eseményei fölötti szemlélődés, ezért bizonyos fokú nyugalmat igényel, ez az ima "pusztán" Isten jelenlétének, mindenütt jelenvalóságának állandó tudatosítása, a szemlélődés mint életforma kialakítása, ami nem ment fel az alól a kötelezettség alól, hogy naponta - hasonlóan a rózsafüzér imádkozásához - csak az ima (akár hang nélküli) recitálásával töltsünk el Isten jelenlétében egy bizonyos időt, amelyet kizárólag erre szánunk.
Érdekes - egyben saját tapasztalatom is - Anthony de Mello jezsuita szerzetes meglátása az imafüzér (mint tárgy) használatával, amikor a Jézus-ima, illetve a rózsafüzér kapcsán a "Kapcsolat" című könyvében megjegyzi, hogy az imafüzér puszta kézbevétele, tapintása is imádságra hangolja az embert. Az előrehaladottak számára valószínűleg sokkal inkább ez a szerepe, mint az elmondott imák számolása.
A Zarándok elbeszélései
