Úrnapja és Évközi 9. vasárnap

IMG_0371_600
A keresztény önazonossághoz hozzátartozik a templom torony és a harang zúgás. Ahol vasárnap szentmisére vagy istentiszteletre harangoznak ott a kereszténység otthon van. Ami zsidó testvéreinknek a sabbat az számunkra, keresztényeknek, a vasárnap. A zsidóság a sabbatot a teremtéssel és az egyiptomi kivonulással indokolja meg, a kereszténység Krisztus feltámadásával. A sabbati nyugalom törvényét átvesszük és a vasárnapra alkalmazzuk.

Jogos kérdés, modern világunkban szükség van még a zsidó sabbatra és a keresztény vasárnapra? Ha igen akkor miért? Mint a családdal vagy barátokkal, közösséggel eltöltött napra? Vagy pihenéssel és kikapcsolódással eltöltött napra? Vagy Istennek szentelt napra? Szociál és társadalompolitikailag forradalmi ahogyan a Biblia ezt az emberiségnek szánt hatalmas ajándékot megalapozza. Kíváncsi lettél? Olvass utána Mózes 5. könyvében 5. fejezet 12-től 15-ig!

Kérünk mindenkit, ünnepelje Krisztus Szent Teste és Vére ünnepét azaz Úrnapját a helyi osztrák plébániájával!

Szentmise június 3-án 11.00 órakor

Szentháromság vasárnapja

A hiszekegybe/hitvallásban megvalljuk és mondjuk: „hiszek az egy Istenben mindenható Atyában… az egy Úrban, Jézus Krisztusban, Isten egyszülött Fiában… az Atyával egylényegű,” és „a Szentlélekben, ...aki az Atyától és a Fiútól származik”. Mindmáig néhány keresztény valamint teológus azt állítja, a szentháromságos keresztény hit a zsidó istenfelfogásnál sokkal mélyebb, jobb, fölényesebb. A szentháromságos hit sajnos sokak számára bizonyítékként szolgál a kereszténység fölényességére. De valóban így van?
A Bibliában nem találunk tanítást a Szentháromságos egy Istenről (Szentháromságtan). A Szentírásban általános az a meggyőződés, hogy Isten lényege felfoghatatlan csak képekben lehet megsejteni és jobb, hogyha csak Isten tetteiről beszélünk.
Az Újszövetségben Jézust Isten fiának nevezik. Mit jelent ez?
Isten Jézuson keresztül beszél és cselekszik. A zsidóknak írt levélben így áll: "régen számos alkalommal és sokféle módon szólt Isten az atyákhoz a próféták révén, ezekben a végső időkben egy fiú révén szólt hozzánk“ (Zsid 1,1-2). Jézus "a láthatatlan Isten képmása“ (Kol 1,15) és az emberré lett Ige (Ján 1,1): "És az Ige testté lett, és közöttünk lakozott“ (Ján 1,14). János evangéliuma egy zsidó közösség “vitairata” arról a kérdésről, hogy hol “lakozik Isten” (sekina) és ezt a Jézusban való hittel válaszolja meg. 
A későbbi korban szükségessé vált a szentháromságtan kifejlesztése, mégpedig az ókori világban nagyon elterjedt gnoszticizmussal (gnózis) folytatott vita miatt. A gnózis azt tanította, hogy a föld minden tökéletlenségével együtt egy gonosz teremtő Isten által jött létre, és hogy csak egy megváltó Isten szabadíthat meg ettől a gonosz Istentől és vezetheti az embereket igaz természetük felismerésére. A gnosztikusok hajlottak arra, hogy Izrael Istenét ezzel a gonosz teremtő Istennel azonosítsák be és Krisztust mint ettől az Istentől való megszabadítót képzeljék el. Némely keresztény ezt a nézetet attraktívnak, vonzónak találta volna, de akkor Jézus feltétlen hűségét Izrael Istenéhez, Jézus zsidóságát, a Tórában és annak igazságossági rendszerében való gyökerezettségét egészen a felismerhetetlenségig eltorzította volna. Ezért fogalmazzák meg az ókori keresztény teológusok, hogy az Atya, a Fiú és a Szentlélek elválaszthatatlanul egy. Kezdetekben a szentháromságtan tehát nem Isten lényegéről szóló spekuláció volt, hanem Izrael Istenéhez való hűségnek valamint a jézusi hit zsidó gyökereinek megvallása.
Csak a 3.-5. században fogalmazzák meg az egyházatyák ezt a tant, a görög filozófia fogalmai segítségével, mint "egy Isten a három személyben“ (=personae/hypostasis/valóság). A hit megvallásából nemsokára ontológia lett, Isten lényéről szóló tan, ami annak a benyomásnak ad hátszelet, hogy olyasvalamit tudnánk, amit más vallások nem. A zsidósággal való történeti összetartozás fáradozásaiból egy újabb elhatárolódási irányelv lett. És Isten Fiából, nem véletlenül amikor a kereszténység államvallássá lett, Krisztus a világmindenség ura lett. 
Jó ha a keresztények arra emlékeznek, hogy a szentháromságtan, a kezdetekben, kísérlet volt Izraelhez és az ő Istenéhez fűződő kapcsolat szétrombolása ellen. A korai keresztény teológusok olyan mondatok segítségével fejezték ezt ki, amik a biblikus gondolkodást filozófiai fogalmakkal fordították le, amit a zsidók így nem tettek volna. Ilyen értelemben a szentháromságról szóló tan pontosan jelöli a kereszténység és a zsidóság kapcsolatát: azok a mondatok, amik a kereszténységet elválaszthatatlanul összekötik Izrael Istenével, ezek a mondatok, meg is különböztetik a zsidóságtól.  

Szentmise rendje május 27-én
11.00 órakor Deutschordenskirche
17.00 órakor Bécsújhelyen

Pünkösd

29007co_400
Pünkösd eredete
Feltünő, hogy pünkösd ünnepének olvasmányait nem hozzuk már kapcsolatba eredetével. Nagyon sokszor úgy gondoljuk, talán túl sokszor is, hogy csodák, a nyelvek csodája, a tűzlángok csodája csak az apostolok cselekedetében fordulnak elő vagy egyáltalán csak ebben az időben fordultak elő.
A korai zsidóság irodalmában és a rabbinikus forrásokban azonban nagyon gyakran találkozunk ehhez hasonló csodákkal, amik a Sinai hegyi történésekkel kapcsolatosak. Rabbi Johanan elbeszélése (kb. 250– 290 Kr.u.), ami természetesen korábbi hagyományra nyúl vissza, a Tóra (Mózes öt könyve) elfogadásáról számol be a Sinai hegyen: „Megszólalt egy hang és 70 hangra osztódott 70 nyelvnek megfelelően, hogy minden nemzet megértse. Minden nemzet hallotta a hangot a saját nemzetének nyelvén.“ Persze ezek a hagyományok a Sinai hegyi nagy hatású elbeszélésre mennek vissza (pl. Kiv 19,18). A Biblia ezen részét az ünnep előestéjén olvassuk, halljuk. Lukácsnak ismernie kellet ezt a hagyo-mányt. Ő összekapcsolja a pünkösdi eseményekkel és hangsúlyozza a jeruzsálemi ősegyház tapasztalatát Isten lelkével mint a Sinai Tóra-adás aktualizálását. Az Egyház tehát, nem az égből pottyant! Az Egyház születése, minden kétséget kizáróan kapcsolatban áll Izrael Tóra-adási ősi tapasztalatával. Pünkösd további olvasmányai újabb, kreatív hidakat építenek. Ezekiel 36 (Pünkösdhétfő) egy új szívet és egy új lelket ígér (Ez 36,26), és Ezekiel 37 (megint csak előeste) elmeséli jelképesen a lélek életetadó, teremtő, isteni erejét, melynek még a halál sem tud határt szabni. Két zsoltárral is találkozunk az olvasmányok kapcsán: a 104.-kel, a teremtés himnuszával, és a 117.-kel, ami egy nemzetek összekötő dicsőítés. Az újszövetségi olvasmányokban Pál apostol jut szóhoz: Római levél 8,22-27 (előeste) melyben újra a teremtésre hivatkozik, de a lélekre is, amely mint Isten zsengéje a mi emberi gyengeségünket, erőtlenségünket elfogadja és segítségünkre siet. Pünkösd ünnepi olvasmányai kitűnő lehetőséget kínálnak arra, hogy rámutassunk, az isteni Lélek, a Szentlélek, kiáradása, melyet mi oly sokszor specifikusan keresztényiként, egyháziként fogunk föl, Izrael, a választott nép, értékes, drága Tóra-tapasztalatában gyökerezik. Ha ez sikerül, akkor felfrissül és aktualizálódik még egyszer a jeruzsálemi nyelvek csodája.

Pünkösd vasárnap és hétfőn szentmise 11.00 órakor

Ökumenikus Istentisztelet

oekumenikusmagyar2018

Urunk mennybemenetele és Húsvét 7. vasárnapja

28994co_400
Megértem ha egy ember ateista lesz, ha mindig a földre tekint, de felfoghatatlan számomra ha valaki, aki az égre emeli tekintetét azt mondja nincs Isten.

Abraham Lincoln



28998co_400

Bízzunk Isten működésében! Ő vele nagy dolgokat tudunk véghez vinni. És Ő megadja nekünk az örömet mert a tanítványai vagyunk.

Ferenc pápa

Szentmise Urunk mennybemenetelén és Húsvét 7. vasárnapján 11.00 órakor

Húsvét 6. vasárnapja

25067co_200
Isten a szeretet forrása

Szent János Evangélista az örömről beszél. „Ezeket azért mondom nektek, hogy az én örömöm legyen bennetek is, és teljes legyen az örömötök”. Ebben az örömtelen világban fontos beengedni szívünkbe azt az üzenetet, hogy jogunk van örülni. De mi is az öröm?


11.00 órakor tiszteletre méltó Márton Áron püspök és a magyar hitvalló püspökök emlékezete a cserkészek közreműködésével

Húsvét 5. vasárnapja

János 15,1-8
Amikor Jézus prédikált, akkor olyan képeket használt, amit a hétköznapi életből vett. Hallgatói számára ezek a képek ismertek voltak. Megtudták érteni. Szemük előtt láttak egy szőlőtövet, ami teljesen szorosan összekapcsolódik sok szőlővesszővel. Manapság mi ezt már látjuk szemünk előtt, hanem csak a boltokban megkapható szőlőket látjuk amelyek nincsenek nagy hatással ránk. Egyrészt mert talán kicsiknek néznek ki és talán nem annyira szaftosak vagy édesek. Ez számomra vigasztaló. Nem kell szuper kereszténynek lennem, nem kell különös dolgokat tennem. A lényeg, hogy kapcsolatban maradjunk a szőlőtővel. Ahhoz, hogy a szőlő példázatát jobban megértsem szükségem van további információra. A szőlőtő Izraelben a Messiás fáját jelképezte. Görögországban a szőlőtő az élet teljességét jelképezte. Amikor Jézus saját magát az igaz szőlőtőnek nevezi akkor azt ígéri meg nekünk, hogy ő beteljesíti azt a reményt, amit az emberek a szőlőtővel kapcsolatba hoztak. Mi is fel vagyunk szólítva, hogy gyümölcsöt hozzunk, de vágyaink, reményeink beteljesedése Istentől származik.

április 29.
Szentmise Bécsben 11.00 órakor
Bécsújhelyen 17.00 órakor